Hogyan lehet mérni a rossz leheletet
Acikgoz, I. Devrim, M. Aldikacti, A. Kayipmaz, G. Számos kórok tényezõi közremûködnek a rossz lehelet kórfejlõdésének hogyan lehet mérni a rossz leheletet.
Mindazonáltal a baktériumok kénhidrogén termelése játssza a legfontosabb szerepet. Ezek az anaerob baktériumok olyan területeken húzódnak meg, amelyek elérhetetlenek az oxigén számára, mint például hogyan lehet mérni a rossz leheletet torok és a nyelv mélyén, a fogak interproximális területein, a parodontális tasakokban és a megnagyobbodott mandulán. A halitózisban szenvedõk számára egy olyan oxigénnel dúsított hatóanyag használata lenne a legelõnyösebb, amelyik képes eltûntetni a kénhidrogént és az anaerob baktériumokat.
A folyamatot három, tudományosan megismételhetõ módszerrel figyeltük meg: - Láng-ionizációs gázkromatográfiával, amellyel az illékony kénvegyületek termelõdését mérik a laboratóriumokban. Az eredmények a következõképpen alakultak: A láng-ionizációs gázkromatográfia mérések az illékony kénvegyületek jelentõs csökkenését mutatták a termékek használatát követõen. Az eredmények statisztikailag jelentõs csökkenést mutattak a Halimeter leolvasása során, amely arra utal, hogy a TheraBreath oxidáló hatása mérsékelte az illékony kénvegyületek számát.
A Periotron leolvasása a betegek nyálának figyelembe vételével a TheraBreath jótékony hatását mutatta ki. A következõ független vizsgálat több héten keresztül zajlott Fred Heller DDS rendelõjében San Francisco, Kalifornia olyan betegekkel, akiknek rossz volt a lehelete, és ezért TheraBreath termékeket kellett használniuk.
Doktor Lehelet
A kellemetlen szájszag csökkenése klórdioxid tartalmú szájvíz használatakor; In vivo is valószínûsíthetõ hatásmechanizmus H. Chang, J. Greenman, R.
Allaker és E. Halimeter-rel mértük a szájon belüli illékony kénvegyületek IKV szintjének változását, és az egész mérési folyamatot, mint lehetséges módszert vizsgáltuk, amellyel a klórdioxid ClO2 tartalmú szájvíz halitózis elleni hatóanyagként való teljesítményét és mûködési mechanizmusát lehet mérni.
A három résztvevõn végzett kezdeti vizsgálatok kimutatták, hogy az IKV válasz 4 vagy 6 perc után érte el a maximális szintet, majd nagyjából perc elteltével tért vissza a kiinduláskor mért érték közelébe.
Továbbá, az elsõ után órán belül végzett második ciszteines szájöblítés a magasabb H2S válasz irányába mutatott, amely azt jelzi, hogy gerjeszteni lehet az IKV termelõdését. A 20 fõ részvételével zajló kísérletben kontrol szájöblítõt vizet használtunk az elsõ napon, a második napon pedig klórdioxidos teszt öblítést alkalmaztunk, amely 75 perccel követte az elsõ kábel keresztmetszet számítás válasz mérését, és egy órával korábban zajlott, mint második válaszérték lemérése.
Mi állhat a rossz lehelet hátterében? Ezek a baktériumok alapvetően megtalálhatók a szervezetben és funkciójukat tekintve az étel emésztését segítik elő. Rossz lehelet akkor fordul elő, amikor a baktériumok túlságosan elszaporodnak.
Ezekbõl az eredményekbõl arra következtethetünk, hogy nem valószínû, hogy az IKV termelõdés hogyan lehet mérni a rossz leheletet elõidézõ klórdioxid hatásmechanizmusa az IKV termékek vagy az alsóbb rétegek oxidációjának közremûködésével történik.
A nyelvflórából történõ mikrobiológiai mintavétel nem mutatott jelentõs különbséget a ciszteinnel, a vízzel vagy klórdioxiddal való szájöblítés után annak tekintetében, hogy milyen mértékben tértek vissza az anaerob, a fakultatív anaerob és a szigorúan anaerob baktériumfajok.
Mindez arra utal, hogy a klórdioxid egyik legfõbb hatásmechanizmusa abban állhat, hogy visszafordíthatatlanul gátolja a legfõbb cisztein enzim, vagyis a cisztein-deszulfhidráz kénhidrogénné való átalakulását.
